BAMA

Katona Endre tanár úr küldte Lippóról az alábbi, eleddig nyilvánosan sohasem közölt, ritka, 1956-os felvételeket. A képek készítője egy bizonyos Franz Thomas-berger úr volt, akivel véletlenül ismerkedett és barátkozott meg a lippói nyugdíjas levelezőnk, akiről egyúttal azt is elmondta, hogy Franz Ausztriában él, ma is jó egészségben, 77 éves.

 

A fényképek készítésének különöse története, az osztrák fiatalember annakidején egy uszály kormányosaként dekkolt Budapesten, merthogy a hajót nem engedték tovább. Így aztán a kényszerű szabadidejét – maga sem gondolta, hogy éppen a történelem közepébe csöppent – néhány hajóstársával a pesti utcákon sétálgatva töltötte el az október 23-a utáni napokban, az akkor éppen győztesnek vélt/látszott forradalom osztatlan örömében, és így természetesen a fontosabb események környékén kalandozott, kattogtatta a fényképezőgépét.

 

A képek negatívjait 2009 júliusában küldte el Lippóra avval a megjegyzéssel, hogy Katona Endre bátran rendelkezhet velük, azaz akkor adja ki a kezéből közlésre, amikor akarja. Az idő most elérkezettnek tűnk, hiszen olvasónk a „Múltidéző” oldalaink rendszeres szemlélője és több érdekes felvételt is küldött szerkesztőségünknek. Ezúttal a pesti utca képeiről van szó, arról az időszakról október 23-a és novembert 4-e között, amikor átmeneti béke volt.

A fotók ugyancsak érdekesek és hűen visszaadják a forradalom néhány pillanatát, beillenek az 1956-os fényképalbumba. Egyiken a „pesti srác” korabeli divatos svájcisapkában, magához szorítva a „dióverőnek” nevezett puskát. Büszke fiú, talán ha 14-15 éves lehet. Vajon ki adta kezébe a fegyvert, meddig volt a forradalmárok között és mi lett belőle? A Kossuth-címeres löveg október jelképe volt, mögötte a forradalom oldalára átállt tankok.

 

Tudjuk-e, hogy az átállt harckocsik között szovjet páncélos is akadt? Végül az ÁVH titkos, föld alatti börtönei után kutatók, akik a dolgok mélyére ástak. Később aztán a Kádár-rendszer káderei megmagyarázták, hogy ilyen börtönök nem is voltak, pedig voltak.